Linkek a témában:
Magyar Általános Hitelbank (1867) a cukoripar finanszírozója
A Hitelbank - amely kezdettől fogva rivalizált az 1840-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal - gyorsan építette ki ügyfélkörét, az az idő tájt lázasan iparosodó Magyarország legjelentősebb cégeinek folyószámláit vezette és hitelezett nekik. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat épített ki, cukor-, szén-, dohány- és sóüzleteket finanszírozott, államkölcsönöket szervezett. Az első világháború előttre érdekeltségei szinte az egész magyar gazdaságot behálózták, övé volt például a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Ganz-csoport és a Láng Gépgyár, szinte az egész magyar cukoripar, a teljes magyar len- és pamutipar, a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt., de még a Révai kiadó is.
A CUKORGYÁRTÁS (Vavrinecz Gábor)
A cukor ezer esztendôvel ezelôtt Európában még csak egy-két tengerparti állam fejedelmi udvarában volt ismeretes. A középkori krónikások, mint jóízû és kellemes hatású, kedvelt és értékes ritkaságot említik. Ma pedig a cukor általánosan használt közélelmezési cikk, amelyet óriási mennyiségben készít a fejlett gyáripar. Ez az ipar a mezôgazdaságot is jelentôs jövedelemhez juttatja, tehát a nemzetgazdaságban fontos helyet foglal el.
Egy berlini gyógyszerész, MARGGRAF az európai növények összetételét vizsgálva, 1747-ben megállapította, hogy a burgundi répa édes ízét a nádcukor okozza és ezt elô is állította belôle. Tanítványa, ACHARD, a cukornak répából való ipari elôállítására már tervet készített és javaslata alapján 1802-ben meg is nyílt az elsô répacukorgyár Sziléziában. Ennek ellenére a répacukorgyártás csak egy fél századdal késôbb kezdett fejlôdésnek indulni és a nádcukornak komoly versenyt támasztani, amikor VILMORIN a répa nemesítését megkezdte. A répa cukortartalma ettôl kezdve évrôl évre növekedett, sôt a cukornád cukortartalmát is túlhaladta. ACHARD még csak 4 kg cukrot kapott 100 kg répából, ma 13–16 kg a normális hozam.
NAPOLEON szárazföldi zárlata folytán Európa-szerte nagy kutatómunka indult meg a cukornak hazai növényekbôl való elôállítására; a juharfa és tengeriszár levével sokat kísérleteztek, de csak a répából való cukorgyártás vált be. A XIX. század harmincas és negyvenes éveiben egymás után sok kisebb-nagyobb répacukorgyár létesült, sôt cukorfôzô iskolák is mûködtek, amelyekben a cukornak házilag való elôállítását tanították. Ebben az idôben hazánkban 63 kisebb-nagyobb gyár állott fenn. Említésre méltó, hogy ebben a fejlôdésben BATTHYÁNY LAJOS grófnak, a késôbbi miniszterelnöknek és nemzeti vértanúnak is volt szerepe; ô 1830 körül épített gyárat Ikervárott. Ez a gyár 1848-ig mûködött és évente 15–25 ezer mázsa répát dolgozott fel.
Meghatározás
Étkezési cukorként (szacharóz) a cukorrépából előállított répacukrot vagy a cukornádból előállított nádcukrot ismerhetjük. Ezekből több termék készül, például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek tartalmazhatják. Európában ennek előállítása a legolcsóbb, ezért ez a legelterjedtebb.(wikipedia) Az oldalon megismerheted hogyan lesz a sáros répából csillógó kristálycukor